2008. október 24., péntek

Csiky-kert



Arborétumok: természetvédelmi mostohatestvérek

Elhagyatott sétányok, gyommal belepett területrészek, letört növényneveket jelző táblák – az erdélyi dendrológiai parkok jelentős része ma már gazdátlan, magára hagyott terület. A védett területekként nyilvánított növénytani rezervátumok országos szinten nincsenek számon tartva, mi több, kormányszinten egyetlen pályázati lehetőség sincs a kialakításukra, fenntartásukra vonatkozóan.

Természetkedvelő magas rangú urak, botanikus hobbyval megszállott nemesi családok hagyatékai a dendrológiai parkok, az esetek többségében várak, kastélyok, vadászkúriák köré létesültek. Ám legyen az a piskitelepi arborétum, Kazinczy kedvenc pihenőhelyével, vagy a görgényszentimrei, amely Rudolf Habsburg trónörökös vadászkúriáját veszi körül, esetleg a vargyasi, a Dániel kastéllyal, vagy talán az árkosi, mely a Szentkereszti kastélyt övezi, a Károly-kastélyt ölelő nagykárolyi arborétum, vagy legyen szó éppen a gyergyószentmiklósi Csiky-kertről, egy dolog mindegyikük életében közös. Bár hasznuk, értékük felbecsülhetetlen, a védett övezetek között mind egy szálig mostohagyermekek.
Csiky-kert: a legérdekesebb múltú arborétum

Sárga és rozsdaszínű falevelek, néhol gyomok borítják a gyergyószentmiklósi Csiky-kert elhagyatott sétányait. A tönkrement építményeket hajléktalanok használják, akik egy kis melegért nem restellik eltüzelni a kert fáit. És jelen vannak a csapatokba verődött roma gyerekek, akik jó mókának tartják az állatvilág riogatását, kutyák és macskák kínzását – nem egy bokor utal a „kutyafelcsaptatás” módszerének kifejlesztett változatára, konkrétan az állatok felakasztására.

A bejárattól nem messze tábla hirdeti: „Ezen helyet kertté alakította Csiky Dénes”. A kertalapító ügyvéd, 1884-ben mintegy húszhektáros területre 185 fa és cserjefajtát ültetett: többek között juharfélék, bükk, kőris, som, dió, mogyoró, fenyőfélék, akác, tölgy, hárs, orgona, berkenye, meggy, körte, nemes alma, málna, szeder fajtákkal. A fákat eredetileg úgy ültették, hogy a lomblevelűek ősszel jól láthatóan kirajzolták a tulajdonos nevének kezdőbetűit.


Dr Csiky Dénes ügyvéd rokona, a kilencvenhetedik éves Hegyesi Aliz néni, szerint az ügyvéd nagyon szerette a természetet s a gyermekeit. „A kertje olyan csodaszép volt és annyira értékes, hogy még Ferdinánd király is megvette volna”, meséli Aliz néni, aki úgy tudja, hogy itt járt Mihály király is iskolába, aztán tüdőbetegek szanatóriumává vált a hely. És bár a város tulajdonába került, idővel gazdátlan lett, nem vigyáztak rá. Hogy egyáltalán maradt még valami belőle, az a területén működő két intézménynek, a Szent Benedek Tanulmányi Háznak és a Babes-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett Turisztika - Geodézia szakának köszönhető.



Megmentő tervek
Visszaállítják a dendrológiai parkot eredeti állapotába, az egykori fafajták leltára alapján, mintegy feltételeként az önkormányzattal kötött huszonöt éves bérleti szerződésnek, árulta el a Babeş-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett tagozatának igazgatója, Dombay István. „Hosszú folyamat lesz, hiszen közel száz év nemtörődömségével kell számolni. A kolozsvári egyetemi központtal, a botanikus kert, a biológia és környezettudományok szakembereivel, városvezetéssel kezdjük el a kert rehabilitációját, egy komoly fejlesztési stratégiára építve”, nyilatkozta lapunknak Dombay. Tinka Kálmán városi RMDSZ-es tanácsos, az egyetem által kinevezett kertgondnok, takarítási akcióval kezdené a rehabilitálási munkálatokat.











Pályázni, de kihez?
A terveket kovácsoló természetszeretők meggyőződése, hogy fizikai munkával is sok mindent meg lehet oldani. Ami az anyagi alapot illeti, az egyetem a pályázati lehetőségekben bízik. Korodi Attila környezetvédelmi miniszter erre azonban nem lát sok esélyt. „Dendrológiai parkok kialakítására, rehabilitálására egyáltalán nincsenek pályázataink. Ha az egyetem, mint tanintézmény akar pályázni parkosításra, ezt csak nevelési programként teheti meg. Nagyobb eséllyel pályázhatna az önkormányzat, ám akkor nem dendrológiai parkként, hanem városi zöld övezetként kell kezelni a Csíky kertet”, mondta Korodi.




És bár hivatalosan senki sem tudott számadatokat közölni a parkokról, országos szinten néhányat azért sikerült összeszámlálnunk, a teljesség igénye nélkül: Arad megyében az ország legnagyobbja a Gurahonţ-i Sylva Arborétum, Temesvár mellett a Bazoş, Argeş megyeben a Mihăileşt- Muscel, Arad megyeben a Macea, Bakoban a Hămeiuş es a Dofteana, valamint Beszterce-Naszod megyeben az Arcalia, Hunyad megyeben a piskitelepi, Neamţ megyeben a Văleni beli, és a már említett görgényszentimrei, árkosi, nagykárolyi, marosvásárhelyi és gyergyószentmiklósi arborétumok.










2 megjegyzés:

Névtelen írta...

http://www.facebook.com/ba77ar1001.backopin

Névtelen írta...

أشكرك جدا على مشاركتك هذي